Népszavazás a kiemelt beruházásokról: a Kúria döntése

A Kúria megerősítette, hogy az LMP kezdeményezhet népszavazást a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényről, a választási kampány után kezdődhet az aláírásgyűjtés.

A Kúria másodszor is kimondta, hogy lehet népszavazást tartani a kiemelt beruházásokra vonatkozó törvényről, azonban a választási kampány alatt nem gyűjthetők aláírások, így az LMP-nek június 9-e után kell megkezdenie ezt a folyamatot. A párt célja, hogy a kormány ne engedhessen eltérést az országos és helyi építési jogszabályoktól rendeletekkel.

A kezdeményezés hátterében az áll, hogy a Kúria tavaly novemberben már hozott döntést a népszavazás lehetőségéről, de a kormány áthelyezte a szabályokat egy másik törvénybe, így az előző kérdés értelmét vesztette. Az LMP ezért új kérdést fogalmazott meg, amelyet a Nemzeti Választási Bizottság február 1-jén hitelesített, és amelyet Lázár minisztériuma megfellebbezett, de a Kúria végül ismét zöld utat adott a népszavazási kezdeményezésnek.

A kérdés így szól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?”. A Kúria Darák Péter volt kúriai elnök vezette tanácsa szerint a kérdés nem érint tiltott témakört, és nem követeli meg a költségvetés módosítását.

A Kúria döntése szerint a népszavazási kérdés egyértelmű, és nem csak az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó üzemek, hanem minden nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás érintett a kérdésben. A döntés végleges, és a választási kampány alatt nem gyűjthetők aláírások, de június 9-e után az LMP elkezdheti ezt.

A kérdés az, hogy sikerül-e elegendő, azaz 200 000 aláírást gyűjteni, és ha igen, akkor a népszavazás érvényes és eredményes lesz-e. Az elmúlt évtizedekben a kormánypropaganda és pénzköltés mellett is több népszavazás vált érvénytelenné, így a gyermekvédelmi népszavazás is.