Életünk a tunyulás, pedig csak a halálunkat hozza előrébb

Az Index Holnaptól című sorozatában hétről hétre annak igyekszünk utánajárni, mi a hosszú élet titka, melyek az egészséges életmód alappillérei. Az ötödik részben a mozgásra fókuszálunk.

„A hosszú és egészséges élethez elengedhetetlen a rendszeres fizikai aktivitás" – jelentette ki az Indexnek Babai László háziorvos, a Magyar Életmód Orvostani Társaság (ÉMOT) elnöke, kiemelve, hogy a mozgásnak fizikális és mentális értelemben is számos előnye van, a kettőt nem lehet szétválasztani: ha fáj egy testrészünk, az a pszichénkre is hatással van, de ha „fejben” nem vagyunk rendben, azt előbb-utóbb a szervezetünk is visszajelzi.

Ha mégis külön szeretnénk vizsgálni a két aspektust, akkor azt mondhatjuk, hogy az aktív életmód fizikálisan minden egyes szervünkre pozitív hatást gyakorol, itt mindenképpen meg kell említeni a hormonrendszert, az emésztést, a légzést, a szív-és érrendszert, a csontokat, izmokat, és az idegrendszert.

Babai László szerint az, hogy felnőttként mennyire lesz az életünk szerves része a sport, sok esetben már gyerekkorban eldől.

„Attól fogva, hogy a gyermek megszületik, nemcsak a kommunikáció, az öltözködés, az étkezés alapvetéseit kell neki átadni, hanem a mozgás örömét és fontosságát is."

Az életkor előrehaladtával természetes, hogy csökken a mozgásigény, felnőttkorra a korábbi napi másfél óra heti 150 perc közepes intenzitású kardiomozgásra és kétszer 30 perc izomerő-növelő mozgásra redukálódik.

„Nem gond, ha a fizikai teljesítőképesség csökken, de nem szabad, hogy a nullás szintet elérje."

Az egészségmegőrzés szempontjából a legfontosabb a kardioedzés, ami pulzusszámemelkedéssel jár, de jó, ha az kiegészül izommunkával is.

Az Európai Kardiológiai Társaság besorolása a készséget is behozza plusz szempontként, ez alapján az egyes mozgásformákat az alábbiak szerint lehet csoportosítani.

Amennyiben tenni szeretnénk az egészségünkért, nemcsak azt érdemes megvizsgálni, hogy mit és mennyit mozgunk, hanem azt is, mennyi időt töltünk el naponta bármiféle aktivitás, mozgás nélkül.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint 30 percenként fel kellene állni, és sétálni, mozogni egy picit.

Babai László úgy véli: hazánknak bőven lenne mit fejlődni ezen a téren.

Az Európai Unió mérései szerint a magyarok: - 4 százaléka végez rendszeresen valamilyen fizikai aktivitást, míg az unióban ez 6 százalék; - 22 százaléka mozog némi rendszerességgel, az unióban ez az adat 32 százalék; - 15 százaléka ritkán edz, ellenben az uniós átlag 32 százalék; - 59 százaléka saját bevallása szerint soha nem mozog, az unióban ez a szám 45 százalék.

A szemléletformálás persze nem kizárólag a szülő feladata, a közoktatás is szerepet játszik benne.

A magyar iskolákban 2012 szeptemberétől felmenő rendszerben vezették be a heti öt testnevelést annak érdekében, hogy minden tanítási napon mozogjanak a gyerekek.

„Ez mindenképpen jó kezdeményezés volt, igaz, szerintem már az is pozitív hatás, ha valami nem romlik."

Az iskolai szemléletformáláson túl a politikai szereplőknek is van felelőssége abban, hogy egy adott ország, város lakói mennyire élnek aktív életet.

„Én úgy érzem, hogy e tekintetben történtek előrelépések az elmúlt években, de persze lehetne ezt még sokkal jobban is csinálni” – zárta sorait a szakértő.