Az amerikai diáklázadások globális hatása
Az Egyesült Államokban kirobbant diáktüntetések hullámai most már a világ más országainak egyetemein is megjelentek, ami számos helyen feszültséget és összecsapásokat eredményezett.
A Columbia Egyetem diákjaival szembeni rendőri fellépés országszerte vitákat váltott ki az Egyesült Államokban, ahol a szabad véleménynyilvánítás jogának hátterében egyre többen érzik magukat biztonságban. Egyes egyetemek vezetői a rendőrség segítségét kérték, amikor a diákokkal folytatott tárgyalások kudarcot vallottak, és a vizsgaidőszak közeledtével sürgősnek látták a rend helyreállítását. Azonban a Columbia Egyetem esetében a rendőrség két hetes jelenlétét kérték, míg a Fordham Egyetemen a rendőrök letartóztatásokat hajtottak végre. A New York-i Columbia kampuszára a rendőrök kedden rohamfelszerelésben léptek be, hogy megtisztítsák a korábban a hallgatók által elfoglalt egyik épületet, és az események során állítólag drónokkal figyelték meg a tüntetőket.
Április végén a feszültség új szintre hágott, amikor Floridában a rendőrség könnygázzal oszlatta fel a tüntetéseket, Wisconsinban pedig egy véres homlokú professzort vettek őrizetbe. Kaliforniában egy palesztinbarát csoportot támadtak meg maszkos férfiak, ami több sérültet és egy kórházi ápolásra szoruló diákot eredményezett.
A The Washington Post és a The Economist elemzései szerint a jobboldali politikusok az egyetemeket kritizálják, míg a baloldalon néhányan az erőszakos véleménynyilvánítást is elfogadhatónak tartják. Magyarics Tamás, az ELTE professzora szerint a tüntetők három fő csoportból állnak: arab hátterű diákok, szélsőbaloldali antiimperialisták/-kapitalisták és anticionista hallgatók, valamint hozzájuk csatlakozhatnak antiszemita csoportok is.
A Portlandi Állami Egyetemen diákok egy könyvtárban barikádozták el magukat, és a Brown Egyetem vezetői hajlandóak voltak megfontolni a tüntetők követeléseit. A Chicagói Egyetemen a rendbontások és vandalizmus miatt nem folytatódhat a táborverés, a Dartmouth College-n egy professzort letartóztattak, a manhattani rendőrök pedig több egyetemi táborát kiürítették.
A diákcsoportok Izraellel és a Hamász elleni katonai hadjáratot támogató vállalatokkal való kapcsolatok megszüntetését sürgetik, amelynek hátterében a gázai-övezetben történt halálesetek állnak. A Hamász tavalyi támadása után Izrael válaszcsapásai következtében a gázai-övezet nagy része megsemmisült. A Columbia Egyetem ablakok betörése és ajtók eltorlaszolása miatt hívta ki a rendőrséget, míg New York polgármestere szerint külső provokátorok befolyásolták a diákokat.
A diáklázadások globális szinten is terjednek, az Egyesült Királyságban, Franciaországban és Mexikóban is megjelentek a szolidaritási táborok. Az amerikai National Public Radio szerint ezek a mozgalmak a fiatalok közötti dühöt tükrözik világszerte. A Mexikói Nemzeti Autonóm Egyetemen a diákok tiltakoztak Izrael gázai katonai akciója ellen.
Az amerikai egyetemeken a palesztinpárti, Izrael-ellenes tüntetések a gázai háború elleni tiltakozásokból nőttek ki, és az erőteljes hatósági fellépés csak olajat önt a tűzre. Már 49 amerikai kampuszon legalább 2300 hallgatót és más palesztinpárti tüntetőt tartóztattak le, és a sok intézményben hétvégén esedékes diplomaosztó ünnepségeken újabb feszültségek törhetnek ki, ezért van, ahol lemondták az eredetileg tervezett beszédeket is. Az egyetemi tüntetések ügye mostanra az amerikai politika egyik legfontosabb témája lett, és ez elég rosszul jöhet a novemberi elnökválasztásra készülő Bidennek, aki elutasította, hogy a Nemzeti Gárdát bevonják a tiltakozások leverésére, és elítélte az antiszemitizmust és az iszlamofóbiát is. Eközben Trump a tüntetőket "dühöngő őrülteknek és Hamász-szimpatizánsoknak" nevezte, és kiállt a letartóztatások mellett.
