2197 külföldi embercsempészt engedtek szabadon a magyar börtönökből

Naponta több mint egy külföldi embercsempészt bocsátottak „reintegrációs őrizetre” a magyar kormány által hozott rendelet értelmében, ami gyakorlatilag a szabadlábra helyezésüket jelenti. Az intézkedés a börtönök túltelítettségére és költséghatékonyságra hivatkozva született meg, és azóta összesen 2197 külföldi állampolgárt engedtek ki a börtönökből.

A kormányrendelet tavaly áprilisban lépett életbe, amely lehetővé teszi, hogy a Magyarországon jogerősen elítélt, de más súlyosabb bűncselekményt nem elkövető külföldi embercsempészeket szabadon engedjék, amennyiben ígéretet tesznek arra, hogy 72 órán belül elhagyják az országot.

Az intézkedés hatására jelentősen csökkent a külföldi fogvatartottak száma a magyar börtönökben. Míg a rendelet megjelenése előtt 2600 külföldi volt őrizetben, többségük embercsempészet miatt, addig egy év alatt közel 85 százalékukat engedhették szabadon.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának (BvOP) adatai szerint idén április 9-ig további 176 külföldi embercsempészt engedtek szabadon, így az átlag továbbra is napi egy fölött van. A magyar állampolgárokra a rendelet nem vonatkozik, jelenleg 191 magyar és 358 külföldi embercsempész van börtönben.

A BvOP adatai alapján 16 esetben került vissza a szabadon engedett embercsempész a börtönbe, mert nem hagyta el az országot a megszabott 72 órán belül.

Az Európai Unió nem nézi jó szemmel a magyar kormány gyakorlatát. Ujhelyi István európai parlamenti képviselő az Európai Bizottsághoz fordult, hogy megkérdezze, a magyar gyakorlat mennyire áll összhangban az EU politikájával. Az Európai Bizottság belügyi biztosa, Ylva Johannson válaszában jelezte, hogy a Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen 2023 júliusában, mivel az ország nem teljesítette azon kötelezettségét, hogy hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat szabjon ki.

Johannson cáfolta Rétvári Bence belügyi államtitkár állítását, miszerint az EU nem járul hozzá a határvédelem költségeihez, hiszen Magyarország 87,22 millió euró uniós támogatást kap a Határigazgatási és Vízumeszköz (HAVE) program keretében a határellenőrzés és a külső határok biztonságának biztosítására.

Ujhelyi István szerint a kormány gyakorlata paradox helyzetet teremt, mivel az illegális migráció szervezőit engedik szabadon, ezzel elősegítve az illegális migrációt. Ujhelyi továbbra is várja a magyar kormány részletes tájékoztatását arról, hogy milyen érvekkel magyarázkodtak az Európai Bizottság felé a kötelezettségszegési eljárás kapcsán.